Az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól – javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét. Az Európai Bizottság által Juncker beszéde után kibocsátott, az EU-tagállamok számára kidolgozott kvótarendszer alapján Romániának a korábban kilátásba helyezett 1700 migránson felül 4646 menekültet kellene befogadnia, vagyis több mint 6300-at. Ehhez képest Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia legtöbb 1500, míg Klaus Johannis államfő szerint maximum 1785 menedékkérőt tud elhelyezni, többet nem.
2015. szeptember 09., 12:452015. szeptember 09., 12:45
2015. szeptember 09., 13:362015. szeptember 09., 13:36
„Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az »Európa« és kevés benne az »unió«“ – idézte az MTI az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetőjét. Szerinte – miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte – Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.
Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.
Ismét kitörtek a bevándorlók Röszkénél
Mintegy 200-250 migráns elhagyta szerda délelőtt a röszkei Dugonyi úton kialakított rendőrségi gyűjtőpontot – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, az EB elnöke leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.
A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük „biztonságos eredetország\" jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban.
„Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek\" – tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek – vagyis több balkáni ország, valamint Törökország –, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.
„A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni\" – figyelmeztetett Jean-Claude Juncker. Hozzátette, a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket. Szerinte az EU-országoknak nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között. „Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó\" – fogalmazott.
Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején – a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében – a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.
Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a „klímamenekültek\" is – azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért – hangsúlyozta – azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő. A bizottsági elnök – még a mostani menekültválságról szólva – indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
szóljon hozzá!